Mennyi a pontos idő?

Az időt nehéz definiálni. Ha valami jó történik velünk, vagy kellemes élményt élünk át, úgy érezzük, repül az idő. Ellenben, ha valami nagyon rossz vagy unalmas élményben van részünk, úgy érezhetjük, hogy csak cammog. Egy francia filozófus, Henri Bergson volt az, aki megalkotta a szubjektív és az objektív idő fogalmát. A szubjektív idő az, amelyet nem lehet mérni vagy tagolni, csak érezni. Szerinte az objektív idő az, amely mérhető, a másodpercek felépítik a perceket, azok az órákat, majd a napokat és így tovább.

Időmérő szerkezetek a történelem folyamán

Napórát használtak már az ókorban is. Egy pálca árnyéka rovátkolt számlapra vetült, így mutatta körülbelül órára pontosan az időt. Hátránya volt, hogy csak nappal lehetett használni. A vízórák ennél már megbízhatóbb és éjjel is használható időmérő eszközök voltak, ezeket már az ókori Egyiptomban használták, onnan terjedt el más országokban is. Homokórát a középkorban már biztosan készítettek, a felső tartályból az alsóba pergő homokszemek meghatározott időtartamot képviseltek.

Az első mechanikus szerkezetű órák a toronyórák voltak a középkorban, amelyek már viszonylag pontosan mutatták az időt. A jóval kisebb, hordozható zsebórák a 16. század elején jelentek meg. A háztartásokban az ingaórák a 18. században lettek egyre népszerűbbek. Bár ebben az időben megjelentek az első karórák is, valójában csak a 20. század elején kezdtek elterjedni. A mechanikus órák után az elektromos órák gyorsan meghódították a világot, de igazi sztárrá a kvarcórák váltak főképp az olcsóságuk miatt.

A legmodernebb időmérő szerkezetek

Manapság az atomórák számítanak a legpontosabb óráknak, a szabványos másodperc definícióját is ezeknek köszönhetjük. Ehhez céziummal működő atomórát vettek alapul, a cézium sugárzása a mérés alapja. Ezen kívül léteznek még rubídiummal vagy hidrogénnel működő változatok is.

A pontos időnek azonban nemcsak ebben van nagy szerepe, hanem a helymeghatározásban is. A GPS műholdakon atomórák vannak, vagyis a helymeghatározáson kívül időmeghatározásra is képesek, frekvenciaforrásként üzemelnek.

Mint láttuk, sok lehetőségünk van arra, hogy megtudjuk, éppen mennyi is a pontos idő. Bár a hétköznapi órák kissé pontatlanabbak, mint az atomórák, a néhány másodpercnyi eltérés nem okoz nagy gondot, általában észre sem vesszük. Számunkra mindig annyi a pontos idő, amennyit az óránk, vagy legtöbb esetben a telefonunk mutat.

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük